Nador

A Terroir nagykövete

Az ötlet

A NADOR átlépi a határokat. A NADOR elsősorban a Kékfrankos (Blaufränkisch) szőlő préselését jelenti, és 5 év érlelés és érlelés után az ivóérettség beálltával kerül a piacra. 2018-ban egy kis szőlőültetvényt telepítettünk furminttal, és néhány éven belül egy saját szőlőből származó fehérbort is üdvözölhetünk a családban.

“Borokat, finom Kékfrankosokat szeretnék készíteni az Eisenbergből – de a másik oldalról, a magyar oldalról. Ott a NADOR kiváló klimatikus viszonyokat talál, és több mint 50 éve parlagon heverő szűz talajokon – történelmi csúcslelőhelyeken – terem” – mondta Rainer Garger 2000-ben, és valóban elkezdte megvalósítani elképzeléseit. Közel két évtizedes kitartó fejlesztési munka után több mint 10 évjáratot borkészítettek. A csodálatos, elegáns Kékfrankos sötét fűszeres jegyeivel igazolja az erőfeszítést, és kárpótol az elmúlt évek erőfeszítéseiért.

A háttér

Rainer Garger, aki 1963-ban született Grazban, és a Duna-parti Kremsben nőtt fel, mindig is kötődött a borhoz – és a magyar családjánál tett számos látogatásának köszönhetően az Eisenberghez is, amelyet az államhatár két nagyjából egyenlő részre oszt (Graztól 120 km-re keletre, Bécstől 130 km-re délre).

Minden látogatás alkalmával kötelezőek voltak a hangulatos délutánok a nagyszülők borospincéjében, ahol a jellegzetes, becsületesen termelt Eisenberg Kékfrankost itták kiadós falatokkal. Így Rainer Garger megismerte a borokat a maguk eredetiségében, ahol érlelődnek és erjednek is. A Blaufränkisch iránti szeretetből hamarosan felcsírázott az a tudatalatti vágy, hogy ebből a szőlőből a legmagasabb minőségű, egyfajta Kékfrankost préseljünk, amely a legjobbak közé tartozik, amit ez a régió elő tud állítani.

A NADOR alapkövét 2001-ben tették le. Ebben az évben Garger elkezdte megvásárolni az első szőlőültetvényeket.

A csapat

Rainer Garger

Rainer Garger a NADOR projekt kezdeményezője. A szőlőtől a borkészítésig minden döntésben részt vesz, és irányítja a marketinget. Partnerei támogatják őt ennek az ambiciózus projektnek a megvalósításában.

Garger 1963-ban született Grazban (Stájerország), a gyönyörű Wachau régióban nőtt fel, és egész életében a borhoz kötődött. A NADOR-t kezdettől fogva határokon átnyúló és összekötő projektként tervezték. Az osztrák és borászati oldalt a neves borászok, Reinhold Krutzler és Christoph Wachter képviselik. Garger felesége a svájci Sandra, a pár Bécsben él 4 gyermekükkel.

Garger Imre

Rainer Garger magyar unokatestvére irányítja a szőlőmunkákat a helyszínen. Aprólékosan gondoskodik a szőlő jólétéről, és a természetközeli gazdálkodás különösen közel áll a szívéhez. A szőlőskert a legszebb munkahely az autodidakta számára, minden egyes parcellát úgy ismer, mint a tenyerét. Garger Imre maga is három hektáron gazdálkodik Vaskeresztes környékén, és díjnyertes borait főként Magyarországon értékesítik.

Reinhold Krutzler

Reinhold Krutzler felel a NADOR Lage Wanzer borászatáért. Krutzler nagyra értékeli a Vashegyi helyszíneket. Ismeri a szőlőültetvényeket, tudja, hogy azokban kék- és zöldpala-, valamint kvarclelőhelyek találhatók. Már nagyon korán támogatta a NADOR-t. Krutzler és Garger együtt döntenek a stílusról és a bővítésről. A tapasztalt borászt vonzotta a feladat, hogy az Eisenberg másik oldaláról származó szőlővel dolgozzon. Krutzler évek óta a vörösborok abszolút elitjéhez tartozik, így a NADOR számára nélkülözhetetlen érték.

Christoph Wachter

A 2012-es évjárattól kezdődően a dűlőszelektált borok bevezetésével a NADOR csapata egy újabb kiváló borásszal bővült: Christoph Wachter, Weingut Wachter&Wiesler, 2012 óta borászkodik a Voller-dűlőben. A 2017-es évjárattól kezdve ő felel a NADOR Falu és a NADOR – Selection LPG borainkért is.

A bor

A NADOR 2001-ben indult. A Vashegy legjobb fekvésű, meredek, déli fekvésű és parlagon heverő helyei. Mintegy 60 évvel ezelőtt még itt termett a legjobb bor, de a meredek lejtőket már senki sem akarta művelni. Ez tetszett Gargernek. Családja segítségével fokozatosan összesen 2,7 hektárnyi szőlőterületet szerzett meg, köztük a Wanzer-telepet, amelyet több mint 20 tulajdonostól kellett megvásárolni. Ez volt a NADOR indító jelzése.

Nem sokkal később Garger örökölte a Stuala szőlőskert 0,17 hektárját, amelyet nagyanyja egész életében művelt.

2003-ban a Garger végül 0,7 hektárnyi területet szerzett meg a Voller-területből. A szőlőültetvényeket 2003 és 2007 között Blaufränkisch-dűlőkkel telepítették.

2017-ben további 0,5 hektárnyi területet vásároltak meg a Voller telepen, amelyet 2018 márciusában furmint ültetvényekkel telepítettek be.

Több mint tíz évvel az első szőlőültetvény megvásárlása után eljött az idő: 2013 tavaszán egy 500 palackra limitált széria NADOR 2009 került piacra – kizárólag mágnesként palackozva.

Azóta a NADOR borokat egyenesen hosszú élettartam jellemzi, és a fűszeres fűszeresség áthatja az illatot és az ízt. A vashegyet érezni lehet.

A NADOR név

Nádor magyarul a követet, a király helyettesét jelenti. A középkorban a nádor a király által adományozott cím volt. A Nádor szónak van egy markáns hangzása, és a határvidék közvetlen történelmére utal.

A kutatás kiindulópontja az évszázadok óta uralkodó, eredetileg ciszterci településként alapított pernaui kolostor és a szomszédos Deutsch Grossdorf (ma: Vaskeresztes) volt. A kolostor 1219-es alapítása óta évszázadokon át a régió társadalmi és gazdasági központja volt. A kolostor alapítója, Banus Chepan a nádori címet viselte, és egy régi nemesi család sarja volt a mai magyar földön. A kolostor kezdettől fogva a mezőgazdaságnak, az állattenyésztésnek és a szőlőművelésnek szentelte magát. A kolostor hatókörébe tartozó öt falu egyike a mai Vaskeresztes, amely a szőlőművelésért felelt.

Mivel a Garger által megvásárolt szőlőültetvények feltehetően egykor a kolostor birtokához tartoztak, a bor elnevezése az alapítóról, Bánus István Nádorról tűnt hihetőnek. A bor az alapító NADOR címéről kapta a nevét, és a Vashedy királyi követeként kíván fellépni.

A kutatás során rábukkantak Vaskeresztes község egykori címerére is, amely 1509-től 1921-ig volt használatban. Ma a címer a NADOR címkét díszíti.

A terület

A lágyan dombos tájat évente akár 280 napos napsütés is kényezteti. A természetvédelmi parkok és a számos túra- és kerékpárút arra hívja a látogatókat, hogy a csendes, mozdulatlan tájban lazítsanak. Kis gazdaságok és szőlőültetvények jellemzik a tájat. A régió az összetéveszthetetlen tipikusságú, ásványos-fűszeres Blaufränkisch borairól ismert.

A Blaufränkischben rejlő lehetőségeket azonban alig több mint 100 évvel ezelőtt fedezték fel az Eisenbergben. A legenda szerint a Blaufränkisch (a helyiek által “Burgundiának” nevezett) szőlőt a 18. században Lotaringiai Ferenc István hozta Ausztriába. A szőlőt ezért tévesen francia szőlőnek tekintették, és ezért “burgundi szőlőnek” nevezték.

Az Eisenberg magyarországi része ma a soproni borvidékhez tartozik. A bortermő terület nagysága körülbelül 1500 hektár, és több vörösbort állítanak elő, mint fehérbort. A fehér szőlőfajták közül a Grüner Veltliner, a Chardonnay, a Traminer, a Zenit, a Sauvignon Blanc és a Frühroter Veltliner dominál, míg a vörös szőlőfajták közül egyértelműen a Blaufränkisch, amelyet Magyarországon Kékfrankosnak hívnak.

A rétegek

A NADOR szőlőültetvények a Stuala, Voller és Wanzer nevű három helyszínen terülnek el, összesen 3,5 hektárnyi területen. Valamennyi szőlőültetvény a Vashegyen (az Eisenberg magyar oldalán) található.

A 3 termőhelyet kizárólag Kékfrankos tőkékkel telepítették. A telepítési sűrűség 5000 vessző/hektár, a szőlőtőkéket 2,3 m sortávolsággal és 0,9 m vesszőtávolsággal telepítik. A 2003 és 2007 között újonnan telepített szőlőtőkéket egyenként 1 lugasra és 8 szemre metszették. A sorok közötti növényzettel borított talajon mélyen gyökerező lóherefajták és fűfélék nőnek – a szőlőültetvények természetközeli, kíméletes művelése természetes.

Eisenberg - A helyszínek - Ausztria-Magyarország - NADOR borvidék

Történelem

A terület története hányatott sorsú. Burgenland csak 2011-ben ünnepelte 90 éves Ausztriához tartozását. Egy keskeny földsáv, amely addig soha nem volt politikai vagy közigazgatási egység, “önálló, egyenlő jogokkal rendelkező szövetségi tartományként” csatlakozik az Osztrák Köztársasághoz. A szőlőtermesztés ezen a vidéken a keltákig (Kr. e. 800) nyúlik vissza. Később a rómaiak, mint Európában mindenütt, a szőlőtermesztéssel is foglalkoztak. Mint számos ma már világhírű birtokon, ahol már több évszázada foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a dél-burgenlandi Deutsch-Schützen település környékén élő ciszterci szerzetesek is felfigyeltek a különleges talajra és a bortermeléshez kiválóan alkalmas éghajlatra. Az Eisenberg körüli földek már a középkorban (6.-15. század) is nagyon keresettek voltak, amint azt a güssingi grófok számos csereszerződése bizonyítja.

Mint minden európai borvidéket, az Eisenberget sem kímélte a filoxéra a 19. század végén. Sok szőlőültetvényt ki kellett irtani, vagy pusztulásnak indult. Később az Ausztriához való csatlakozás és a kommunista rezsim által végrehajtott határmegvonás körüli politikai zűrzavarok akadályozták a térség fejlődését.

A 14. század elején Sopron Magyarország egyik legjelentősebb borvidéke volt. A terület különlegessége az volt, hogy a borospincék a városban, a házak alatt helyezkedtek el, nem pedig a szőlőkben, mint például a Neusiedl-tónál. A K&K monarchia idején a borvidéket Sopron-Rust-Pressburgnak hívták, és nagyobb volt, mint a mai Soproni borvidék. Mint ismeretes, Rust a burgenlandi Neusiedlersee Hügelland borvidék része.

Kapcsolat

Weingut Garger

H-9795 Vaskeresztes

T: +43 1 879 93 99

E: office@nadorwine.com

W: www.nadorwine.com


Sajtó

Wirtschaftsblatt, 2013. augusztus 8., Hans Pleininger

Utazási ízek “Egy nagy vörös a másik oldalról”

“Rainer Garger, a borászatban újonc Rainer Garger egy álmot valósított meg Eisenbergben, Magyarországon. A vörösborhoz való nekifutás tizenkét évig tartott – az eredmény “NADOR” nagyszerű ízű. (…) Évjárat 2009: Hűvös fűszeresség, jó frissesség, sok gyógynövényes jegy az illatban, egy kis cassis és szeder, nagy ásványosság és fiatalos frissesség. Szívcseresznye, sok mélység és nyomás, élénk tannin, erőteljes bor magas elegancia faktorral és hosszú lecsengéssel.”

Die Presse, 2013. augusztus 2., Gerhard Hofer

A pincében “Az óriástól a szőlőskertek között

“Az Eisenberg a dél-burgenlandi és magyar határon fekvő Eisenberg valójában egy domb. Szőlősként azonban egy óriás. Meghódítani nehéz. (…) A NADOR Blaufränkisch 2009 tiszta izgalom. Finom bogyós gyümölcsös illat, sok ásványosság. És mégis Rainer Garger még csak most érte el az alaptábort az Eisenberg megmászásán.”

Format, 2013. augusztus 2., Herbert Hacker

A hét bora

“…Az “odaát” található talajok minősége már évek óta közismert az osztrák borászok körében. (…) A NADOR egy éles ásványosságú, testes bor, kellemes bogyós gyümölcsökkel, édesgyökér és nugát jegyekkel.”

VINCE Magazin Magyarország, 2013. június, Erős Zoltán

“NADOR, egy magyar-osztrák Blaufränkisch”.

“A 2009-es évjárat különösen ígéretes volt. (…) A borászok elégedettek voltak az eredményekkel, így 2009 lett a Garger első Blaufränkischje. A borkedvelők széles köre jól ismeri majd a bort. A NADOR-t a magyar piacra is tervezik. (…) A bor névválasztása az Ausztria és Magyarország közötti határon átnyúló kapcsolatokra utal.”

Letöltések

Fotók

Térképek

Nador térkép 1 (PDF)

Nador 2. térkép (PDF)

Rövid információ

Nador rövid információ (PDF)

Sajtóanyag

Nador sajtóanyag 2014 (PDF)

Impresszum

A terület története hányatott sorsú. Burgenland csak 2011-ben ünnepelte 90 éves Ausztriához tartozását. Egy keskeny földsáv, amely addig soha nem volt politikai vagy közigazgatási egység, “önálló, egyenlő jogokkal rendelkező szövetségi tartományként” csatlakozik az Osztrák Köztársasághoz. A szőlőtermesztés ezen a vidéken a keltákig (Kr. e. 800) nyúlik vissza. Később a rómaiak, mint Európában mindenütt, a szőlőtermesztéssel is foglalkoztak. Mint számos ma már világhírű birtokon, ahol már több évszázada foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a dél-burgenlandi Deutsch-Schützen település környékén élő ciszterci szerzetesek is felfigyeltek a különleges talajra és a bortermeléshez kiválóan alkalmas éghajlatra. Az Eisenberg körüli földek már a középkorban (6.-15. század) is nagyon keresettek voltak, amint azt a güssingi grófok számos csereszerződése bizonyítja.

Mint minden európai borvidéket, az Eisenberget sem kímélte a filoxéra a 19. század végén. Sok szőlőültetvényt ki kellett irtani, vagy pusztulásnak indult. Később az Ausztriához való csatlakozás és a kommunista rezsim által végrehajtott határmegvonás körüli politikai zűrzavarok akadályozták a térség fejlődését.

A 14. század elején Sopron Magyarország egyik legjelentősebb borvidéke volt. A terület különlegessége az volt, hogy a borospincék a városban, a házak alatt helyezkedtek el, nem pedig a szőlőkben, mint például a Neusiedl-tónál. A K&K monarchia idején a borvidéket Sopron-Rust-Pressburgnak hívták, és nagyobb volt, mint a mai Soproni borvidék. Mint ismeretes, Rust a burgenlandi Neusiedlersee Hügelland borvidék része.

Indítsa el a oldalt. Az ötlet A bor A régió Kapcsolat